Ezért nincs légi szúnyogirtás

Belefutottam egy érdekes leírásba, ami a légi szúnyogirtás hiányára ad magyarázatot, és mivel a vizeink partja eléggé érintett a kérdésben, úgy éreztem, hogy befér ide az oldalra.

Ezt a posztot azért készítettem, mert több városban hiányolták a légi szúnyogirtást.

**Ezért igyekeztem összeszedni azokat az infókat, amelyek választ adhatnak-e témában. **

(kérlek, ha van plusz infótok jelezzétek).

1. Az EU betiltotta

Mint tudjátok 2020-óta Európa valamennyi országát érintette az érvénybe lépett változás, hogy a légi kijuttatásra alkalmazott kémiai készítmények engedélye, hatásaik miatt lejárt.**

  1. Az országok alkalmazhatják rendkívüli esetekben**

A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK), figyelembe véve egy esetleges szúnyogok okozta betegséghullám megjelenésének esélyeit, engedélyezheti a légi kémiai szúnyogirtást az érintett területeken. (Azaz ott, ahol nagyon sok a szúnyog, vagy ahol jelentősen elszaporodtak az idegenhonos szúnyogok.) Ennek célja, hogy megelőzhessék az egészségügyi rendszer további terhelését, amelyet a szúnyogok által terjesztett betegségek okozhatnak. (Amit fontos megjegyezni, hogy Magyarországon folyamatosan jelennek meg új, behurcolt vagy klímaváltozás miatt elterjedt szúnyogfajok. Egyesek eltűnnek, mások megmaradnak – ez a számukra kedvező, vagy kedvezőtlen körülményektől is függ. Jelenleg megközelítőleg 50 szúnyogfaj él az országban, a világon pedig megközelítőleg 3000.)**

  1. Valóban indokolt lehet a légi permetezés engedélyezése?**

A hazánkban előforduló szúnyogok által terjesztett betegségek közül jelentős lehet a nyugat-nílusi láz (tünetmentes, vagy enyhe influenza több megbetegedés 2018-ban volt 225 fővel, évi átlag 50 fő). Szintén szúnyogok közvetítésével terjed, de járványügyi szempontból kevésbé számottevő az usutu vírus (tünetmentes, vagy izomfájdalom, fejfájás kb. 1 hétig) és a dirofilariosis (bőrférgeség, évente kb. 6 eset az országban, házikedencről emberre kerülhet, de alapvetően az ember rossz gazda, a parazita elpusztul, emberről emberre nem terjed). Magyarországon szúnyogok terjesztette egyéb fertőzést csak behurcolt esetként írtak le. Ez azt jelenti, hogy a beteg külföldön kapta meg a fertőzést, majd hazatérése után diagnosztizálták a megbetegedését.A fertőzés átviteléhez több feltételnek kell egyszerre teljesülnie:• A szúnyognak hordoznia kell a kórokozót. Ezt a szúnyog korábbi csípésével veheti fel egy fertőzött állatból vagy emberből. A kórokozónak kellően nagy mennyiségben kell jelen lennie a gazdaállat (fertőző forrás) vérében, hogy a szúnyog felvehesse.• A szúnyogban a kórokozónak általában fejlődnie vagy szaporodnia kell, illetve be kell kerülnie a szúnyog nyálába. Ehhez legtöbbször időre (napok, vagy akár hetek) és megfelelő hőmérsékletre van szükség. A kórokozók esetenként magát a szúnyogot is legyengíthetik, megbetegíthetik.• A szúnyognak a kórokozót fertőzőképes állapotban, megfelelő mennyiségben kell átadnia a következő vérszívással az új gazdának.• Az új gazdának fogékonynak kell lennie a fertőzésre.A légi permetezés fő indoka a szúnyogok által terjesztett betegségek veszélye, valamint az új fajok elszaporodásának veszélyei. Bár, a fenti infók alapján ezek az indokok nem megfelelőek.**

  1. Hogyan zajlik a légi permetezés?
    **Légi úton alkalmazott mérgek: cipermetrin, d-fenotrin, deltametrin, esbiotrin, etofenprox, pralletrin, tetrametrin
    Permetezés főbb jellemzői:
  • Belterületen, nehezen elérhető területeken alkalmazhatják
  • Elsősorban az esti órákban, naplementéig kivitelezhető: éjszaka nem lehet, mert rendkívül veszélyes – az alacsony magasságban való repülés. Ennek hátránya viszont, hogy további, világosban repülő, védett állatokra és madarakra jelent veszélyt a méreg.
  • Figyelembe kell venni a széljárást ugyanis a ködöt akár természetvédelmi területekre, erdőkre is fújhatja a szél. A távolság 50m-1000m lehet.

**

  1. Mennyi állat pusztul el? Ökológiai és gazdasági hatások légi és földi irtás esetén
    – Az elhullott rovarok között a célcsoportot jelentő szúnyogok aránya 0,1%** “1000 rovarból 1 szúnyog)
  • A mérgek nem szelektívek, az összes rovarra, összes rovarfogyasztó állatfajra, gyakorlatilag a teljes táplálékláncra kihathatnak.
  • A nyár közepi repülő rovar biomassza 82%-kal csökkent 27 év alatt (Németországi adat 1989 – 2016). A rovarfajok > 40 %-a kihalással veszélyeztetett. Lepkék, hártyásszárnyúak, ganajtúró bogarak a legveszélyeztetettebbek.
  • Szubletális hatások: poszméheknél rövidebb élettartam, kevesebb hímivarú egyed, a lárvák kevesebb etetése, kevesebb hazatérő egyed, magas mortalitás (akár 70 %)
  • közvetlen lepermetezéstől a felnőtt, a szennyezett virágportól a lárva stádiumú, a mezőgazdasági termelés (pl. napraforgót beporzók) és a biodiverzitás szempontjából is fontos szabóméhek (Megachile), poszméhek (Bombus) és faliméhek (Osmia) esetében is jelentős pusztulást mértek.
  • Kétéltűek: csökken az aktivitás, gyorsaság, megnő a pihenési idő
  • Halak: pl. balatoni halak idegrendszerére gyakorolt káros hatás, halpusztulás (szerepet játszik az édesvizi halak pusztulásában a világ 80 faja már kihalt, közülük 16 tavaly, egyetlen év alatt.) Denevérek: csökken a repülési képesség, alacsony szaporodási ráta és anyagcsere zavar, csökken a poluláció élelemhiány miatt (1 denevér egy éjszaka alatt akár 1000 rovart is elfogyaszt)
  • 16 vadon élő madár tojásából mutattak ki 13 piretroid származékot. Madártojásokra jutva oxigénhiányos állapoton keresztül teratogén (fejlődő magzatot károsítja) hatású.

**

  1. A méreg emberre gyakorolt hatása légi és földi irtás esetén
    (Ez egy új kiegészítés:** jelenleg két terméket találtam forgalomba amelyet pl. földi ködölésre alkalmaznak, bár mindenhol hangoztatva van,hogy emberre nem káros, például egyik gyakran használt termék biztonsági adatlapján nem ez szerepel, de a többin is hasonlóak az értékek, érdemes elolvasni őket, és kérni melyik terméket alkalmazzák lekhelyünkön: https://www.corax-bioner.hu/…/deltasect-plus-12-ulv… )**
    **- Kutatások már korábban kimutatták, hogy a deltamethrin károsíthatja a hormonrendszert, és egereken végzett kísérletek szerint hozzájárul a figyelemzavaros hiperaktivitás (ADHD) kialakulásához.
  • Újabb kutatások szerint a deltametrin a gyermekeknél figyelemzavart okoz. Az ADHD, azaz a gyermekkori hiperaktív figyelemzavar többtényezős betegség: kialakulását részben örökletes, részben környezeti tényezők összessége alakítja. Az utóbbi évtizedekben egyre gyakoribbá vált, jelenleg az iskoláskorú gyerekek 8-12 százaléka érintett, emiatt egyre több kutatás irányul az eddig ismeretlen környezeti tényezők beazonosítására.
  • Egy amerikai kutatócsoport molekuláris szintű, állatkísérletes úton, valamint embercsoportok statisztikai elemzése útján dolgozta fel a témát 2015-ben. Eredményeik szerint a fejlődésük során deltametrinnek kitett egerek nagyobb eséllyel mutattak az ADHD-hoz hasonló tüneteket: beleértve a hiperaktivitást, a rövid távú memória és a figyelem zavarait, és az impulzív (ötletszerű, kontrollálatlan) viselkedést. Az egereknél kimutatható volt a dopamin transzporter molekula (DAT) magasabb szintje, ami az ADHD-s emberekre is jellemző.
  • A szer lebomlási terméke gyakrabban mutatható ki gyermekek, mint felnőttek vizeletében, ami arra utalhat, hogy a fejlődésben lévő gyermekek a felnőttekhez képest kisebb dózisban érzékenyebbek a szer hatásaira. A kutatók az emberekkel végzett vizsgálatok során több mint kétezer 6-15 év közötti gyerek adatait elemezték. Kiderült, akiknek a vizeletében kimutatható mennyiségben volt jelen a szúnyogirtó lebomlási terméke, kétszer nagyobb eséllyel élnek ADHD diagnózissal.
  • Egy másik kutatás több mint hatszáz iskoláskorú gyermek adatait elemezte ugyanazzal az eredménnyel: itt is akiknek a vizeletében piretroid-maradványokat találtak, szintén kétszer nagyobb eséllyel voltak ADHD-sok. A szer az ADHD tünetei közül elsősorban a hiperaktív tünetek esélyét fokozta, a figyelemhiányt kevésbé, és fiúk esetében erősebb volt a hatása, mint lányoknál. Tehát a kutatók szerint a deltametrin a fejlődő idegrendszerben megváltoztatja a dopamin nevű hírvivő molekula anyagcseréjét. (Figyelemzavart okozhat a kémiai szúnyogirtás a gyerekeknél – Puskás Pálma)
  • Az Ökotárs Alapítvány által működtetett kockazatos.hu honlapon megfelelő tudományos hivatkozásokkal a következőt olvashatjuk: „A deltamethrin szervezetbe kerülhet bőrön át, belégzéssel, illetve lenyelés útján. Leginkább köztéri rovarirtás során lélegezhetjük be. Felszívódása a bőrön keresztül csekély (1,5% alatt), és belégzés útján sem jelentős; azonban a por formátum, illetve a zárt terekben való kijuttatás ez utóbbi expozíciós útvonal jelentőségét növeli. Mivel a deltamethrin a béltraktusból szívódik fel legnagyobb arányban, a szennyezett élelmiszer útján történő felvétel bír jelentőséggel.” Vitatható tehát az az érvelés, mely szerint a lakott területek felett levegőbe porlasztott deltametrin nem juthat az emberi szervezetbe.

**

  1. Megoldások
    **- Floridában idegenhonos fajok teljes kipusztítását célozták meg génterápiás szúnyogok kieresztésével, a hibás gének elpusztítják az ivadékokat. A kutatást Angliában végezték.
  • Olaszországban parkokba denevérudúkat telepíteni, 2008-ban háromezret adtak el belőle , 2010-ben már 14 ezret.
  • A Magyar Tudományos Akadémia megoldásként javasolja többek között:
    •A gyérítési gyakorlat modernizálását, a deltamethrin használatának jelentős mértékű csökkentését, mivel a szigorúan specifikus, szúnyoglárvát irtó, a Bacillus thuringiensis israelensis használatával (biológiai módszer – szerk. megj.) sokkal célirányosabb védekezés érhető el, egyúttal a nem célszervezetek károsítása is sokkal csekélyebb mértékű.
    •Európa más országaiban már alkalmazott módszerek tapasztalatai alapján a biológiai gyérítés előtérbe helyezését, a rendszeres élőhely-térképezést, a lakosság tájékoztatását és aktív bevonását a védekezésbe a háztáji, illetve magánterületi tenyészőhelyek megszüntetése érdekében.
    • Legfontosabb a szúnyogokat fogyasztó, eltűnt állatok – békák, madarak, denevérek visszacsalogatása, hogy ők végezzék dolgukat.

**

  1. A biológiai gyérítés mellőzésének főbb okai:
    **2013-ig a szúnyogirtás megrendelője a mintegy 3 200 települési önkormányzat volt. Könnyen belátható, hogy szakemberek hiányában az amúgy is túlterhelt, gyakran nemtörődöm, többnyire forráshiányos önkormányzatok számára egyszerűbb volt megrendelni az olcsóbb és kevésbé munka- és hozzáértés-igényesebb kémiai hatóanyagszórást. Ennek az időszaknak a végén szervezett szúnyoggyérítési forrásra a Magyar Turizmus Zrt-nél lehetett pályázni, de a költségek jelentős részét a települések saját zsebből viselték.

Ebben hozott változást a 2013-as kora nyári árvíz, melyet követően a Kormány a szúnyogok elleni védekezés országos koordinálását az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság hatáskörébe rendelte. Ezzel a jó irányba megtett lépéssel megvolt az esély arra, hogy a szakértői háttérnek köszönhetően előtérbe helyeződik a szúnyogszelektív védekezési módok alkalmazása. Sajnos ez az optimizmus a következő évi adatok alapján megalapozatlannak bizonyult. 2014-ben óriási területen, mintegy 820 000 hektáron, tehát az ország közel 9%-án történt egységes irányítású szúnyogirtás Magyarországon. Ebből alig 20 000 hektár részesült biológiai kezelésben a többi 800 000 hektár 50-50%-ban légi, és a legrosszabb, földi kijuttatású kémiai védekezés történtA kémiai gyérítésben érdekeltek viszont nem igazán vevők arra, hogy az élővilág számára sokkal biztonságosabb biológiai módszerre váltsanak, pedig, ahogy a Magyar Kártevőirtók Országos Szövetségének (MaKOSZ) közleménye is fogalmaz hazánkban is szükséges lenne a szelektív, csak szúnyoglárvákra ható Bti-toxin, vagy az IGR fejlődésgátló alapú biológiai szúnyoglárva gyérítés széleskörű bevezetésének előkészítése, valamint gyakorlatba ültetése.Bár a szelektív biológiai szúnyoggyérítés nagyobb szaktudást és pénzt kíván, a kivitelezés sem minden esetben egyszerű és teljeskörű, de környezetünk és saját egészségünk védelme érdekében mindenképp érdemes lenne a lehető legtöbb esetben ezt alkalmazni.

vélemény:

“Fekete István népszerű „Tüskevár” című könyvében az ifjú Tutajos nemcsak izgalmas kalandoknak volt részese a Kis-Balaton nádasaiban, de megtanult együtt élni a szúnyogokkal is. Pedig ebből ott annyi volt, hogy – Matula bácsi szavaival élve – „ha az ember megrúg egy bokrot, hát a fele elrepül”.

A mai ember már nem ennyire toleráns a szúnyogokkal. Ragaszkodik nyáresti szabadtéri programjaihoz, amit nem zárt ruházatban kíván eltölteni. Nem szereti a szúnyogriasztó füstölőket, idegenkedik a krémektől, sprayektől, amik távol tartanák a vérszívókat. A felelősöket azonnal vérpadra kívánó, égbekiáltó dolognak tartja, ha egy vízközeli településen esténként csípnek a szúnyogok. Ezzel együtt elégedetten szemléli a kora esti órákban repülő szúnyogirtó gépek, vagy az utcákat járó ködképző gépek munkáját.

Az irtógépek munkájának várható eredménye – a szúnyogmentes este ígérete – sokakban sajnos töröl minden egészségvédelmi, környezetvédelmi megfontolást. Pedig a kijuttatott irtószerek apró cseppjei eljutnak mindenhová. A konyhakerti növényekre, a fák gyümölcseire, a kiteregetett ruhákra, a kint hagyott gyermekjátékokra stb. Ez úgy tűnik szinte senkit nem zavar. (tisztelet a kivételnek)

Itt két nap múlva szúnyogirtás. Saját felmérésem szerint egészen sötétedésig nem jönnek szúnyogok. Így nemis tartom indokoltnak a gyérítést, mivel napközben sincs szúnyog.

“Nem utolsó sorban pedig… földi lények vagyunk együtt éltünk mindig is más élőlényekkel. Mielőtt leírtjuk Magyarország összes élőlényét a barbekjúért, gondoljuk át, valóban megéri-e? Nem elég csak, hogy arra a 2 órára amíg invázió van, nem megyünk ki, vagy nem-e elég csak egyénileg védekezni pl. egy hosszú farmer ruhával.

Aki már idősebb, emlékezzen hogyan élte a gyerekkorát szúnyogokkal, böglyökkel. Én nagypapám gyerekkorában az istállóban aludt mínusz fokokban, a háborúban mikor lerombolták a fél várost az embereknek kialakítottak egy füstölőt, amelyben a bolhákat űzhetik el a ruháikból. Mi pedig visítunk két szúnyog láttán. Ezzel a felfogással ma egy olyan fegyverrel rendelkezünk amely a mi gyermekeink egészségét és jövőjét fogja tönkretenni pár éven belül. Gondoljuk át, megéri -e ez a luxus. Egyértelmű, hogy ez szer mind gazdaságilag, egészségügyileg, ökológiailag több kárt okoz mint a szúnyog, mégis minden évben egyre több alkalommal alkalmazzák egyre nagyobb területen az országban. Olyanok követelését kielégítve akiket cseppet sem érdekel mit okoz a szer. Nemis beszélve arról,hogy azokra is fújják a mérget, akik ezt nem akarják!! Ez is egy példa arra, hogy tájékoztatás és ellenállás helyett inkább az idiotizmusnak tesznek eleget.**

Forrás: **

ANTSZ
https://www.antsz.hu/…/WN…/szunyog_tajekoztato.html…

ECOLRES
https://ecolres.hu/https://ecolres.hu/…/KOVACS-HOSTYANSZKY_2019_A_kemiai…

MAGYAR MADÁRTANI INTÉZET
https://www.mme.hu/a_szunyogirtas_termeszetvedelmi…

GREENPEACE
https://www.greenpeace.org/…/szunyogirtas-miert…/

KUTATÁSOK A GYAKOROLT NEGATÍV HATÁSOKRÓL:
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/…/12940_2015_Article_30.pdfhttps://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/25630971/

Említett kutatók: Jason R Richardson , Michele M Taylor , Stuart L Shalat , Thomas S Guillot , W Michael Caudle, Muhammad M Hossain , Tiffany A Mathews , Sara R Jones , Deborah A Cory-Slechta , Gary W Miller

KOCKÁZATOS.HU
https://kockazatos.hu/anyag/deltamethrin

(Az információk szakmai ellenőrzésében közreműködnek a Szent István Egyetem MKK KTI Környezetvédelmi és Környezetbiztonsági Tanszék, a Levegő Munkacsoport, az Országos Kémiai Biztonsági Intézet és az Országos Környezet-egészségügyi Intézet szakemberei.)

MAGYAR MEZŐGAZDASÁG.HU
https://magyarmezogazdasag.hu/…/dramaian-pusztulnak-az…

INDEX TUDOMÁNY:
https://index.hu/…/deneverekkel_kuzdenek_a_szunyogok…/

Eredeti bejegyzés:

https://www.facebook.com/photo/?fbid=4790391804320820&set=gm.514710163175991