Szinte minden híradás arról szól, hogy a Duna rekordalacsony vízállást ért el, és ennek hatására pedig sokan kezdig felfedezni a part szépségeit. De mit jelentenek ezek a rekordalacsonynak mondott vízállás értékek?
Miért olyan nagy dolog, ha bemondja a rádió, hogy a Duna vízállása Budapestnél 65 cm? És ez még valamennyire értelmezhető is. De mit jelent az, hogy ha a vízállás -26 cm? Kezdjük azzal, hogy hogyan mérik a vízállást a Dunán.
Nézzük, mit ír erről a Wikipédia:
A vízmérce „0” pontját a meghatározásakor eddig mért legkisebb vízálláshoz határozzák meg, és ehhez viszonyítva centiméterben adják meg.
A „0” pont meghatározása után a folyómeder jelentősen átalakulhat, például meder mélyülés, aminek következménye, hogy a korábban meghatározott „0” pont alatt is lehetnek vízállások. Lehetőség lenne az „0” pont újbóli megállapítása, aminek hatására az adott felszíni víz korábbi adatsorát át kellene számolni, ami idő és költségigényes eljárás. A vízmércék „0” pontját a Tiszán 1842. évi, a Dunán 1834. évi, a Rábán 1875. évi kisvízszint magasságához adták meg. A módosítások elkerülésnek érdekében vezették be a „0″ pont alatti vízállásoknál a negatív előjelet.
Mivel a Dunán 1834 óta jópárszor volt már mederkotrás, így rögtön érthető, hogy miért tudnak akár jelentősnek mondható negatív vízállás értékeket is mérni. És ezért van az is, hogy 65 cm-es vízállásnál nem tudunk átsétálni a Dunán, hiszen a víz valójában nem csak térdig ér.
