A Duna alacsony vízállása igazi turisztikai célponttá vált. Vannak, akik ennek hatására kezdik felfedezni a part szépségeit, míg mások pedig elkezdték kongatni a vészharangot, hogy ez bizony már a globális felmelegedés hatása.
Bár az alacsony vízállás nem egyedülálló, idén szerencsésen egybeesett a nyári időszakkal, amikor az emberek több időt töltenek a vízparton. A szerencsést idézőjelbe is tehetjük, hiszen a teherhajózás igencsak megsínylette az alacsony vízállást. De még a kirándulóhajók útvonalát is befolyásolta a sekély víz, például azok a hajók, amelyek korábban Szentendre és Tahitótfalu érintésével mentek Visegrádra, most a megfeneklés veszélye miatt inkább a váci Dunaágon közlekedtek.
Az emberek pedig elkezdték élvezni azt, hogy az alacsony vízállás miatt olyan területeket is meghódíthatnak a fürdőzni vágyók, amire nincs minden évben lehetőség.
Nagymaros keleti részén már távolról látszik, hogy mind a Szentendrei-sziget csúcsánál, mind a homokszigeten rengeteg fürdőző van.
Az alacsony vízállás miatt kisebb tavak is kialakultak. Ebben nyugodtan fürödhetnek a kisgyermekek is, nem kell aggódni a mélység miatt.
A homokszigeten sportolásra is van lehetőség. Csak néhány hosszabb bot kell hozzá, és egy hálószerű anyag.
És ami szinte hihetetlen. Olyan helyen lehet megközelíteni a szigetet, ahol normális vízállásnál a Duna folyik. És itt tényleg át lehet sétálni száraz lábbal.
Persze alacsony vízállásnál sem fenékig tejfel az élet. Veszéles lehet az, hogy mivel a part széle beljebb került, így ez azt is jelenti, hogy közelebb került a hajózási mederhez. Vigyázni kell arra, hogy a sekélynek tűnő víz egyszer csak hirtelen elkezd méllyülni, ahogy elérjük a kotrás szélét.
Mindezekkel együtt azt kell mondjam, hogy az idei nyár kivételes volt. Rendkívül sok élményt nyújtott az alacsony vízállás és a kedvező időjárás is.
